Kiemelt műtárgyaink
Tekintse meg kiemelt műtárgyainkat
Thonet paraván Buzsáki hímzéssel
A Balatontól csupán 15 km-re levő Buzsákon a 15- 16. században nagy számú dalmát, horvát nemzetiségű család telepedett le a területen, és az általuk hozott tradíciók hatással voltak az ott élőkre. Így aztán kialakult egy olyan különleges kultúra, amely csak Buzsák községre jellemző. Ezeknek a részben horvát és szlovén lakosú falvaknak ingekre, párnavégekre és lepedőre dolgozott varrásai három csoportra tagolhatók: a fehér, a kék-piros pamuthímzésekre és a színes gyapjúhímzésekre. A színes gyapjúhímzés különleges technika, ebben nagyobb öltésekkel és lazább mintákkal találkozhatunk. A hímzéseket rátéttel s szalagdísszel is díszítik. Sőt, még a subrikával is díszítették, mint a két fehérhímzéses terítőn látszik is. A subrikához a textilből szálat húznak, s a megmaradt szálakat mintázottan átszövik. Hazánkban igen elterjedt technika.
Kabar Vivien Donald, the Candy Dispenzer
A festmény mérete keret nélkül: 60 x 50 cm Akril, olaj, vászon Kabar Vivien Debreceni születésű festőművész és író. Jelenleg Bécsben él és alkot. Több kiállítása volt, többek között Ausztriában, Németországban, Magyarországon, Japánban, Svájcban, Vatikán Városban. Munkáit kiállították a Bécsi modern művészetek múzeumában.
Bálint Endre : Szentendrei motívumok
Bálint Endre 1914-1986 Festészete dadaista, konstruktivista, szürrealista és absztrakt irányokat vett, de lírai alaphangját a legmerészebb szabad asszociációk közepette is megőrizte. Legtöbb művét a Ferenczy Múzeum őrzi Szentendrén, mintegy 10 db. képe van a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott, de nagyon sok műve magántulajdonban van. Mérete : 29 x 20 cm Monotípia, papír
Juszkó Béla : Csikós ménessel
JUSZKÓ BÉLA TATA-TÓVÁROS, 1877 - 1969, BUDAPEST Festő. A budapesti Mintarajziskolában képezte magát 1893-1898 között. Mesterei: Balló Ede és Székely Bertalan. 1904-05-ben ösztöndíjjal Dachauban tanult. Európában és Törökországban járt tanulmányúton. Itthon a Hortobágyon és a bugaci pusztán realisztikus szemléletű alföldi képeket festett. Az I. világháború alatt hadifestőként működött. 1901-től kiállító művész. 1921-ben gyűjteményes tárlata nyílt a Műcsarnokban. A magyar táj és állatvilág romantikus felfogású ábrázolója. Művei közül több megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában. Mérete 60 x 80 cm olaj,vászon. Eredeti korabeli keretben
Angyalföldi Szabó Zoltán: Napsütötte utca
Magyar festőművész, pasztell, grafikus művészBudapest, 1929. február 5.- Budapest, 2014. április. 07 1948-1949: a Dési Huber Körben Gráber Margit tanítványa. 1951-1958: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre, Gráber Margit, Raykai György.
1966-1968: a Kilencek csoport tagja 130 x 180 cm,olaj,farostlemez
Markó Ferenc : Olasz táj alakokkal
MARKÓ FERENC KISMARTON, 1832 - 1874, BUDAPEST Festő, rajzoló. Id. Markó Károly fia. Festészeti képzését kezdetben apja irányította, majd Firenzében az Accademia delle Belle Arti növendéke volt két éven át. Itt főként figurális festéssel és aktrajzzal foglalkozott. Részt vett a Garibaldi vezette olasz szabadságharcban, ezért börtönbe került, és később elhagyni kényszerült Olaszországot. Így került vissza Magyarországra. 1853-ban Pesten telepedett le. Rendszeresen kiállított a Pesti Műegylet és az Österreichische Kunstverein tárlatain. Közgyűjteményben a Magyar Nemzeti Galériában található több alkotása. 1852-ben Firenzében néhány képét bemutatta az apjával és testvéreivel közös tárlaton. Mérete 50 x 70 cm olaj,vászon
Bosznay István: Tájkép
Festő. A budapesti Rajztanárképzőben végezte tanulmányait Székely Bertalan és Greguss János korrektúráján. Tanulmányúton járt Németországban, Olaszországban, Angliában és Hollandiában. 1913-ban Kis Aranyérmet kapott Münchenben, 1915-ben állami kis aranyérmet, 1920-ban Wolfner-díjat, 1922-ben Horváth Nándor Balaton-díját nyerte el. 1923-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki. 1910-től Debrecenben működött rajztanárként, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott. 1893-tól szerepelt műveivel kiállításokon. A legjelentősebb tárlatokat 1908-ban és 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Műcsarnokban, 1934-ben Velencében rendezte. Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában. Méret: 70 x 110 cm Technika, hordozó: Olaj , Karton
Emil Lahner : Házak
Lahner Emil, nemzetközileg ismert nevén Émile Lahner (Nagyberezna, 1893. szeptember 22. – Párizs, 1980. december 14.) magyar születésű franciaországi festő, grafikus. A többek közt Pablo Picasso és Marc Chagall nevével fémjelzett Párizsi Iskola egyik képviselője. 1924-ben érkezett Párizsba, ahol Montmartre-ban lakott. Antoine Bourdelle iskolájában tanult, párizsi színházaknak és filmproducereknek dolgozott festőként. Díszleteket készített többek közt Korda Sándor számára. Amikor a náci Harmadik Birodalom lerohanta Franciaországot, Lahner más művészekkel együtt a vichy-i Franciaországba költözött, Dordogne-ba. Dordogne híres barlangfestményei ihlették primitív stílusú képeit. Miután a németeket kiűzték, Lahner visszatért Párizsba, a Rue des Perichaux-ra. Gyakoribbá váltak kiállításai. 1948-ban látogatott először Algériába, ahol az Averseng család egy kápolna megtervezésével bízta meg El Affroun városban. Ezután sokszor látogatott még el az észak-afrikai országba. Itteni tapasztalatai a színes üveggel és fénytörő képességeivel nagy hatással voltak absztrakt műveire. 1951-ben meglátogatta Pablo Picassót Vallauris-ban és később együtt állítottak ki Párizsban. 1957-ben, 64 éves korában feleségül vette Jeanne Cazenave-t. Huszonöt év spártai élet után a Rue des Perichaux-n a Place Pigalle közelébe, a Rue Alfred-Stevens-re költözött egy sokkal otthonosabb lakásba. 1959-ben találkozott a magyar születésű kaliforniai műkereskedő Laky Lászlóval, aki egyik legközelebbi barátja és támogatója lett.1961-ben áttörésszerű sikert aratott Lahner kiállítása a Jeanne Castel Galériában, amelyet régi barátja, Leopold Sedar Senghor költő és korábbi szenegáli elnök segített neki megszervezni. A haláláig eltelt két évtizedben szinte folyamatosan állított ki. Rendkívül széles stílusválasztékáról volt ismert. Hatott rá a kelet-európai szecesszió, a konstruktivizmus, a szintetikus művészet, a nem-objektív művészet, Párizsi korszakától pedig a poszt-impresszionizmus, a fauvizmus, a kubizmus és a primitivizmus.Közeli művész barátai közé tartoztak Jean Bouret, Leopold Sedar Senghor, Jean Trichet, Marcel Sauvage és Andre Masson. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, egy absztrakt Lahner Emil-festményt helyezett el irodájában, amikor még a francia jegybank elnöke volt. "Ez jelképezi a modernitást. Egy több mint 200 éves intézményben néha erre is kell emlékeztető - mondta Trichet egy interjúban 2003-ban, hozzátéve, lehet, hogy a képet Frankfurtba, az EKB központjába is magával viszi. Mérete : 70 x 50 cm ,olaj,vászon
Iványi Grünwald Béla : Nők a vízparton
IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA SOMOGYSOM, 1867 - 1940, BUDAPEST Tanulmányait a Mintarajziskolában, Székely Bertalan és Lotz Károly növendékeként kezdte. Münchenben ismerte meg Ferenczy Károlyt és Csók Istvánt, s 1887-ben már együtt jártak a párizsi Julian Akadémiára. Münchenbe visszatérve csatlakozott Hollósy Simon köréhez, 1896-ban a nagybányai művésztelep alapítói, a festőiskola tanárai között volt. 1909-ben részt vett a kecskeméti művésztelep megszervezésében, 1911-től a telep vezetője lett. Tanítványai között volt Kassák Lajos, Kmetty János és Uitz Béla is. Mérete : 60 x 70 cm ,olaj,vászon
Bálint Endre : Szentendrei motívumok
Bálint Endre 1914-1986 Festészete dadaista, konstruktivista, szürrealista és absztrakt irányokat vett, de lírai alaphangját a legmerészebb szabad asszociációk közepette is megőrizte. Legtöbb művét a Ferenczy Múzeum őrzi Szentendrén, mintegy 10 db. képe van a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott, de nagyon sok műve magántulajdonban van. Mérete : 20 x 29 cm Monotípia, papír
