Kiemelt műtárgyaink
Tekintse meg kiemelt műtárgyainkat
Bosznay István: Tájkép
Festő. A budapesti Rajztanárképzőben végezte tanulmányait Székely Bertalan és Greguss János korrektúráján. Tanulmányúton járt Németországban, Olaszországban, Angliában és Hollandiában. 1913-ban Kis Aranyérmet kapott Münchenben, 1915-ben állami kis aranyérmet, 1920-ban Wolfner-díjat, 1922-ben Horváth Nándor Balaton-díját nyerte el. 1923-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki. 1910-től Debrecenben működött rajztanárként, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott. 1893-tól szerepelt műveivel kiállításokon. A legjelentősebb tárlatokat 1908-ban és 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Műcsarnokban, 1934-ben Velencében rendezte. Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában. Méret: 70 x 110 cm Technika, hordozó: Olaj , Karton
Angyalföldi Szabó Zoltán: Napsütötte utca
Magyar festőművész, pasztell, grafikus művészBudapest, 1929. február 5.- Budapest, 2014. április. 07 1948-1949: a Dési Huber Körben Gráber Margit tanítványa. 1951-1958: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre, Gráber Margit, Raykai György.
1966-1968: a Kilencek csoport tagja 130 x 180 cm,olaj,farostlemez
Bálint Endre : Szentendrei motívumok
Bálint Endre 1914-1986 Festészete dadaista, konstruktivista, szürrealista és absztrakt irányokat vett, de lírai alaphangját a legmerészebb szabad asszociációk közepette is megőrizte. Legtöbb művét a Ferenczy Múzeum őrzi Szentendrén, mintegy 10 db. képe van a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott, de nagyon sok műve magántulajdonban van. Mérete : 20 x 29 cm Monotípia, papír
Kabar Vivien Donald, the Candy Dispenzer
A festmény mérete keret nélkül: 60 x 50 cm Akril, olaj, vászon Kabar Vivien Debreceni születésű festőművész és író. Jelenleg Bécsben él és alkot. Több kiállítása volt, többek között Ausztriában, Németországban, Magyarországon, Japánban, Svájcban, Vatikán Városban. Munkáit kiállították a Bécsi modern művészetek múzeumában.
Bálint Endre : Szentendrei motívumok
Bálint Endre 1914-1986 Festészete dadaista, konstruktivista, szürrealista és absztrakt irányokat vett, de lírai alaphangját a legmerészebb szabad asszociációk közepette is megőrizte. Legtöbb művét a Ferenczy Múzeum őrzi Szentendrén, mintegy 10 db. képe van a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott, de nagyon sok műve magántulajdonban van. Mérete : 29 x 20 cm Monotípia, papír
Juszkó Béla : Csikós ménessel
JUSZKÓ BÉLA TATA-TÓVÁROS, 1877 - 1969, BUDAPEST Festő. A budapesti Mintarajziskolában képezte magát 1893-1898 között. Mesterei: Balló Ede és Székely Bertalan. 1904-05-ben ösztöndíjjal Dachauban tanult. Európában és Törökországban járt tanulmányúton. Itthon a Hortobágyon és a bugaci pusztán realisztikus szemléletű alföldi képeket festett. Az I. világháború alatt hadifestőként működött. 1901-től kiállító művész. 1921-ben gyűjteményes tárlata nyílt a Műcsarnokban. A magyar táj és állatvilág romantikus felfogású ábrázolója. Művei közül több megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában. Mérete 60 x 80 cm olaj,vászon. Eredeti korabeli keretben
Thonet paraván Buzsáki hímzéssel
A Balatontól csupán 15 km-re levő Buzsákon a 15- 16. században nagy számú dalmát, horvát nemzetiségű család telepedett le a területen, és az általuk hozott tradíciók hatással voltak az ott élőkre. Így aztán kialakult egy olyan különleges kultúra, amely csak Buzsák községre jellemző. Ezeknek a részben horvát és szlovén lakosú falvaknak ingekre, párnavégekre és lepedőre dolgozott varrásai három csoportra tagolhatók: a fehér, a kék-piros pamuthímzésekre és a színes gyapjúhímzésekre. A színes gyapjúhímzés különleges technika, ebben nagyobb öltésekkel és lazább mintákkal találkozhatunk. A hímzéseket rátéttel s szalagdísszel is díszítik. Sőt, még a subrikával is díszítették, mint a két fehérhímzéses terítőn látszik is. A subrikához a textilből szálat húznak, s a megmaradt szálakat mintázottan átszövik. Hazánkban igen elterjedt technika.