Kiemelt műtárgyaink
Tekintse meg kiemelt műtárgyainkat
Thonet paraván Buzsáki hímzéssel
A Balatontól csupán 15 km-re levő Buzsákon a 15- 16. században nagy számú dalmát, horvát nemzetiségű család telepedett le a területen, és az általuk hozott tradíciók hatással voltak az ott élőkre. Így aztán kialakult egy olyan különleges kultúra, amely csak Buzsák községre jellemző. Ezeknek a részben horvát és szlovén lakosú falvaknak ingekre, párnavégekre és lepedőre dolgozott varrásai három csoportra tagolhatók: a fehér, a kék-piros pamuthímzésekre és a színes gyapjúhímzésekre. A színes gyapjúhímzés különleges technika, ebben nagyobb öltésekkel és lazább mintákkal találkozhatunk. A hímzéseket rátéttel s szalagdísszel is díszítik. Sőt, még a subrikával is díszítették, mint a két fehérhímzéses terítőn látszik is. A subrikához a textilből szálat húznak, s a megmaradt szálakat mintázottan átszövik. Hazánkban igen elterjedt technika. Méretei : Magassága 155 cm szélső elem szélessége 34 cm középső elem 55 cm teljes szélessége 178 cm
Juszkó Béla : Csikós ménessel
JUSZKÓ BÉLA TATA-TÓVÁROS, 1877 - 1969, BUDAPEST Festő. A budapesti Mintarajziskolában képezte magát 1893-1898 között. Mesterei: Balló Ede és Székely Bertalan. 1904-05-ben ösztöndíjjal Dachauban tanult. Európában és Törökországban járt tanulmányúton. Itthon a Hortobágyon és a bugaci pusztán realisztikus szemléletű alföldi képeket festett. Az I. világháború alatt hadifestőként működött. 1901-től kiállító művész. 1921-ben gyűjteményes tárlata nyílt a Műcsarnokban. A magyar táj és állatvilág romantikus felfogású ábrázolója. Művei közül több megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában. Mérete 60 x 80 cm olaj,vászon. Eredeti korabeli keretben
Bosznay István: Tájkép
Festő. A budapesti Rajztanárképzőben végezte tanulmányait Székely Bertalan és Greguss János korrektúráján. Tanulmányúton járt Németországban, Olaszországban, Angliában és Hollandiában. 1913-ban Kis Aranyérmet kapott Münchenben, 1915-ben állami kis aranyérmet, 1920-ban Wolfner-díjat, 1922-ben Horváth Nándor Balaton-díját nyerte el. 1923-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki. 1910-től Debrecenben működött rajztanárként, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott. 1893-tól szerepelt műveivel kiállításokon. A legjelentősebb tárlatokat 1908-ban és 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Műcsarnokban, 1934-ben Velencében rendezte. Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában. Méret: 70 x 110 cm Technika, hordozó: Olaj , Karton
Bálint Endre : Szentendrei motívumok
Bálint Endre 1914-1986 Festészete dadaista, konstruktivista, szürrealista és absztrakt irányokat vett, de lírai alaphangját a legmerészebb szabad asszociációk közepette is megőrizte. Legtöbb művét a Ferenczy Múzeum őrzi Szentendrén, mintegy 10 db. képe van a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott, de nagyon sok műve magántulajdonban van. Mérete : 20 x 29 cm Monotípia, papír
Zsolnay körpanorámás váza
Nabis hatásokat mutató díszváza. Fehércserép. Korongozott formarajta transzparens és opak mázak, kontúrrajzolt tájképes dekorációval.
Savmaratott.
Jelzése:domború körbélyegző.
Kora: 1900’.
Magasság: 16cm.
Állapot: hibátlan További információkért kérjük érdeklődjön emailben vagy telefonszámunkon
Emil Lahner : Házak
Lahner Emil, nemzetközileg ismert nevén Émile Lahner (Nagyberezna, 1893. szeptember 22. – Párizs, 1980. december 14.) magyar születésű franciaországi festő, grafikus. A többek közt Pablo Picasso és Marc Chagall nevével fémjelzett Párizsi Iskola egyik képviselője. 1924-ben érkezett Párizsba, ahol Montmartre-ban lakott. Antoine Bourdelle iskolájában tanult, párizsi színházaknak és filmproducereknek dolgozott festőként. Díszleteket készített többek közt Korda Sándor számára. Amikor a náci Harmadik Birodalom lerohanta Franciaországot, Lahner más művészekkel együtt a vichy-i Franciaországba költözött, Dordogne-ba. Dordogne híres barlangfestményei ihlették primitív stílusú képeit. Miután a németeket kiűzték, Lahner visszatért Párizsba, a Rue des Perichaux-ra. Gyakoribbá váltak kiállításai. 1948-ban látogatott először Algériába, ahol az Averseng család egy kápolna megtervezésével bízta meg El Affroun városban. Ezután sokszor látogatott még el az észak-afrikai országba. Itteni tapasztalatai a színes üveggel és fénytörő képességeivel nagy hatással voltak absztrakt műveire. 1951-ben meglátogatta Pablo Picassót Vallauris-ban és később együtt állítottak ki Párizsban. 1957-ben, 64 éves korában feleségül vette Jeanne Cazenave-t. Huszonöt év spártai élet után a Rue des Perichaux-n a Place Pigalle közelébe, a Rue Alfred-Stevens-re költözött egy sokkal otthonosabb lakásba. 1959-ben találkozott a magyar születésű kaliforniai műkereskedő Laky Lászlóval, aki egyik legközelebbi barátja és támogatója lett.1961-ben áttörésszerű sikert aratott Lahner kiállítása a Jeanne Castel Galériában, amelyet régi barátja, Leopold Sedar Senghor költő és korábbi szenegáli elnök segített neki megszervezni. A haláláig eltelt két évtizedben szinte folyamatosan állított ki. Rendkívül széles stílusválasztékáról volt ismert. Hatott rá a kelet-európai szecesszió, a konstruktivizmus, a szintetikus művészet, a nem-objektív művészet, Párizsi korszakától pedig a poszt-impresszionizmus, a fauvizmus, a kubizmus és a primitivizmus.Közeli művész barátai közé tartoztak Jean Bouret, Leopold Sedar Senghor, Jean Trichet, Marcel Sauvage és Andre Masson. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, egy absztrakt Lahner Emil-festményt helyezett el irodájában, amikor még a francia jegybank elnöke volt. "Ez jelképezi a modernitást. Egy több mint 200 éves intézményben néha erre is kell emlékeztető - mondta Trichet egy interjúban 2003-ban, hozzátéve, lehet, hogy a képet Frankfurtba, az EKB központjába is magával viszi. Mérete : 70 x 50 cm ,olaj,vászon
Bálint Endre : Szentendrei motívumok
Bálint Endre 1914-1986 Festészete dadaista, konstruktivista, szürrealista és absztrakt irányokat vett, de lírai alaphangját a legmerészebb szabad asszociációk közepette is megőrizte. Legtöbb művét a Ferenczy Múzeum őrzi Szentendrén, mintegy 10 db. képe van a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott, de nagyon sok műve magántulajdonban van. Mérete : 29 x 20 cm Monotípia, papír
Kabar Vivien Donald, the Candy Dispenzer
A festmény mérete keret nélkül: 60 x 50 cm Akril, olaj, vászon Kabar Vivien Debreceni születésű festőművész és író. Jelenleg Bécsben él és alkot. Több kiállítása volt, többek között Ausztriában, Németországban, Magyarországon, Japánban, Svájcban, Vatikán Városban. Munkáit kiállították a Bécsi modern művészetek múzeumában.
Angyalföldi Szabó Zoltán: Napsütötte utca
Magyar festőművész, pasztell, grafikus művészBudapest, 1929. február 5.- Budapest, 2014. április. 07 1948-1949: a Dési Huber Körben Gráber Margit tanítványa. 1951-1958: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre, Gráber Margit, Raykai György.
1966-1968: a Kilencek csoport tagja 130 x 180 cm,olaj,farostlemez