A műtárgy mint befektetés

A műtárgy mint befektetés

 


A grafikák és akvarellek alulértékeltek a hazai műtárgy-piacon, így ezek hosszú távú befektetésnek jók, míg a kvalitásos olajfestmények ára változatlanul folyamatosan emelkedik az aukciókon.

Virág Judit, a Mű-Terem Galéria társtulajdonosa az MTI-nek elmondta: átlagosan 1.000-1.500-an vesznek részt az árveréseken, közülük körülbelül 300-500 vásárló kerül ki. Azt, hogy Magyarországon hány műgyűjtő van, megbecsülni sem lehet, a befektetési célú vásárlásokról pedig még elképzelése sincs - tette hozzá. 

Elmondása szerint a hazai műtárgypiac a kelet-európai régióban a legsikeresebb, ezt mutatja a rendkívül dinamikus aukciós forgalomnövekedés. Tavaly az árveréseken már meghaladta az 5 milliárd forintot az összleütési ár, míg ugyanez 1992-ben még 200 millió forint volt. A forgalom 70-75 százalékát a festmények teszik ki, ezek 90-95 százaléka magyar festők műve.

Az első kétmillió forint feletti leütés 1992-ben született, a csúcs pedig 2003-ban Munkácsy A Poros út 1. című olajfestményének 75 millió forintos kikiáltási és 220 millió forintos leütési ára volt.

A biztos befektetést változatlanul a nem kortárs kvalitásos festmények jelentik, de ezek korlátozott száma miatt a piac egyre inkább a kortársak felé fordul. Kovács Gábor, a KOGART Alapítvány létrehozója, a Bankár Rt. tulajdonosa szerint kockázatos, de nagy hozammal kecsegtető befektetés elsősorban a legfiatalabb generáció festményeit vásárolni, míg Virág Judit a harmincas korosztályt ajánlja.

Kovács Gábor szerint például Szőnyi István képei - amelyeket most 4-5 millió forintért is meg lehet vásárolni - 5-10 éven belül a duplájukat érhetik, és az úgynevezett Európai Iskola festőinek képei sem érték el még azt az árat, amit megérnek.

Bár tudományos elemzés még nem készült, Kovács Gábor szerint akkor emelkedik a hazai műtárgypiacon az ár, amikor a befektetők más befektetési lehetőségekben, az értékpapír- vagy ingatlanpiacon viszonylag könnyen realizálnak nagyobb profitot.

A 90-es évek eleje óta rendületlenül növekvő műtárgypiacon már korábban is vásároltak külföldi gyűjtők, mellettük most megjelentek a külföldi befektetők is. Virág Judit példaként izraeli és portugál befektetői csoportokat említett, akik magyar műkincsekbe fektetnének, úgy hogy azt el sem viszik. Tárolást a galériáktól kérnek, és öt-tíz éves megtérüléssel számolnak.


Forrás: Deluxe.hu